Őri László: Fennmaradásunk a Kárpát-medencében csak akkor és úgy lehetséges, ha magyar a magyarral összefog; ez a trianoni tragédia 100 év alatt letisztult tanulsága.
A Nemzeti Összetartozás Napján Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke arra emlékeztetett, hogy a trianoni békediktátum aláírásával Magyarország préda lett. Elvesztettük azokat az erőforrásokat, amelyek segíthettek volna a háború által okozott gazdasági összeomlásból talpra állni. Elveszítettük szén-, érc-, sóbányáinkat, földgáz és kőolaj lelőhelyeinket, fakitermelésre alkalmas erdeinket, alpesi legelőinket.
A megcsonkított magyarságot még tovább cincálta a 20. század, emlékeztetett beszédében Őri László. A II. világháborút követő szovjet megszállás, Rákosi diktatúra, az ’56-os forradalom és szabadságharc leverése, a Kádári „gulyás-kommunizmus” nemzetárulása.
A vármegyei elnök hangsúlyozta bár Trianon lehetett volna a kezdete történelmi megsemmisülésünknek, mégsem úgy történt, ahogy azt sokan várták. A magyar nemzet bizonyított és igazolta magát a történelem, s a nemzetek közössége előtt.
„Igazoltuk történelmi érettségünket, és bölcsességünket: mert megtanultunk együtt élni a trianoni határokkal, békében lenni a Kárpát-medencei sorsközösségben osztozó népekkel. Nem vigasztaljuk magunkat azzal, hogy amit erő és hatalom elvett, azt majd az idő és a szerencse ismét visszaadhatja számunkra. Mi országot építünk, nem veszélyes légvárakat. Építünk, nem álmodozunk, nem hazardírozunk” – mondta Őri László.
2010 óta a Nemzeti Összetartozás Emléknapján együtt emlékezünk a trianoni tragédiáról és egyszerre éljük meg a nemzeti összetartozás felemelő érzését, hangzott el a megemlékezésen.
A vármegyei vezető megemlékező gondolatait azzal zárta, hogy a magyar nemzet az életerejét a küzdelmes történelméből és a jövőjébe vetett hitéből nyeri. Ez a két forrás az, amely élteti a magyarságot és segít abban, hogy történelmi küldetését – a megmaradását – teljesíteni tudja.
A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a Trianon keresztnél.