A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi
CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 2. és a 3. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott
felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. A száj és az orr kötelező eltakarása

1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön,
b) – a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzlet
(a továbbiakban: vendéglátó üzlet) vendégei kivételével – az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben
történő munkavégzés során,
c) – a vendéglátó üzlet vendégei, továbbá az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi
helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,
d) a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény
helyszínén, függetlenül annak nyilvánosságától – így különösen színház, tánc-, zeneművészet –,
e) – az irodák és az üzemi helyiségek kivételével – a mozi területén,
f) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben
meghatározott
fa) muzeális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
fb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
fc) kép- és hangarchívum látogatók számára nyitva álló területén,
fd) közművelődési intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
fe) közösségi színtér látogatók számára nyitva álló területén,
ff) integrált kulturális intézmény látogatók számára nyitva álló területén,
g) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ga) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
gb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
h) ügyfélfogadási időben
ha) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
hb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett,
az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
hc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik és
a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak
egy időben,
i) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt:
maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben
meghatározott módon maszkot viselni.
(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.
(4) A szociális intézményben
a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén
lehetőség szerint
az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról,
hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében
meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére,
igénybevételre vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható
intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.
(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének, vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására
sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési
eszközt, azt a tömegközlekedési eszköz vezetője köteles
a) az utazásból kizárni,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének
megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében
az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles
a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását
a) az 1. § (1) bekezdés a), d) és f)–i) pontja esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal,
b) az 1. § (1) bekezdés b), c) és e) pontja esetében a kereskedelmi hatóság
köteles ellenőrizni.
(6) Az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) is ellenőrizheti.
(7) Ha a rendőrség az ellenőrzés során az (1), (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezettség megsértését észleli,
az üzemeltető figyelmét erre felhívja, és az esetről az (5) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hatáskörrel rendelkező
szervet értesíti.
3. § (1) Ha az 1. § (1) bekezdés b) és e) pontja esetében a kereskedelmi hatóság az ellenőrzés során vagy a rendőrség
értesítése alapján a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást,
a) a kötelezettség első alkalommal történő megszegése esetén figyelmeztetést alkalmaz,
b) a kötelezettség második alkalommal történő megszegése esetén 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő
bírságot szab ki,
c) a kötelezettség harmadik alkalommal történő megszegése esetén az üzletet, illetve a helyiséget legalább
3 napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja,
d) a kötelezettség negyedik alkalommal történő megszegésétől kezdve az üzletet, illetve a helyiséget legalább
a kötelezettségszegések alkalmainak számával megegyező számú napra, legfeljebb egy év időtartamra
ideiglenesen bezárathatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szankció nem alkalmazható, ha az üzemeltető a szükséges intézkedéseket megtette
a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen ha
a) a jogsértő személyt felszólította távozásra,
b) a jogsértő személy kiszolgálását megtagadta, és
c) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

2. A köznevelési és szakképzési védelmi intézkedések

4. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési intézménybe, valamint a szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti szakképző intézménybe (a továbbiakban együtt: intézmény)
a) az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben
léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy
meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól
el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul
tájékoztatni kell.
(2) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi az intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet
mértékét.
(3) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett
a (2) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.
(4) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.
(5) Az intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.
5. § (1) Az intézmény területére
a) az ott foglalkoztatott személyen,
b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
d) a gyermeken, illetve a tanulón és
e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen
kívül más személy nem léphet be.
(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót az intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot
az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig
beléphet.

3. A zenés, táncos rendezvények megtartására és a vendéglátó üzletek nyitva tartására vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül
annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg,
ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem
haladja meg az 500 főt.
(2) A rendezvény helyszínén – az ott foglalkoztatottak kivételével – 23.00 óra után 06.00 óráig tilos tartózkodni.
7. § (1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben
meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint
a vételár megfizetése céljából és időtartamára megengedett a tartózkodás.

4. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése

8. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezés kapcsán elrendelt járványügyi készültség ideje alatt a védekezésben
részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védekezést elősegítő
orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben
igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz
Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs vezetőjének
jóváhagyása esetén – az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel
érintett eszköz beszerzése során.

5. Záró rendelkezések

9. § Az 1. §, a 2. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése, az 5. §, a 6. § (2) bekezdése és a 7. § (1) bekezdése szerinti
rendelkezés a Szabstv. 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés
alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősül.
10. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, a 6. §, a 7. §, a 9. § és a 11. § 2020. szeptember 21-én lép hatályba.
(3) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 4. § és az 5. § 2020. október 1-jén lép hatályba.
11. § Hatályát veszti a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet

A Kormány 433/2020. (IX. 18.) Korm. rendelete
a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés o) pontjában és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az influenza megbetegedés elleni védőoltáshoz oltóanyag a 2020. és 2021. évben térítésmentesen igényelhető."

(2) Az R. 2. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az a személy, aki a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot térítés ellenében veheti igénybe, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb a 2. számú mellékletben meghatározott díj fizetésére kötelezhető.
(13) A (12) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, amikor az Ebtv. szerinti biztosított a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsglatot az Egészségbiztosítási Alap terhére veszi igénybe."

A RENDELETBŐL KIDERÜLT, HOGY JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉG IDEJÉN A SARS-COV-2 RT-PCR MÓDSZERREL TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁRA VONATKOZÓ VIZSGÁLAT DÍJA 17 000 FORINT LETT, MÍG A JÁRVÁNYÜGYI KÉSZÜLTSÉG IDEJÉN A SARS-COV-2 RT-PCR MINTAVÉTEL DÍJA 2 500 FORINT LETT. 

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200918-megjelentek-alegujabb-jarvanyugyi-intezkedesek.html