A Zrínyi-napokon a nézők időutazást tehettek a középkori, végvári időkbe, ahol a hős várkapitány, Zrínyi Miklós a végsőkig harcolt a törökök ellen, akik végül csak hosszas küzdelem és a várkapitány halála után jutottak be az erődbe. Bár a védők az utolsó emberig kitartottak, a török veszteségek is mintegy 25 ezerre emelkedtek. Az ország minden tájáról érkező hagyományőrzők hívták életre a történelmet, közel 250 résztvevővel.

A Zrínyi-napok keretében, a hős kirohanásának nagyszabású bemutatója után a Szigetvári Zrínyi Miklós Hagyományőrző Egyesületnek átadtam a Kincsesládát, amely azt jelképezi, hogy a Baranya Megyei Értéktárba bekerült a Zrínyi kultusz – mondta Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke.

 Az 1566-ban Szigetváron véghezvitt hőstett, Zrínyi Miklós és a szigetvári hősök mártírhalála olyan kötelezettséget rótt Szigetvár és így Baranya mindenkori lakóira, mint az önfeláldozó hazaszeretetet megtestesítő hősök emlékének, sőt kultuszának ápolása.

A Zrínyi-napok négynapos programsorozata rendkívül gazdag és változatos, szakmai és kulturális, szórakoztató és hivatalos elemeket tartalmazott. Az ország legrégebbi fesztiválján a kulturális programokon egyidőben több helyszínen volt telt ház, a bográcsokban korhű, reneszánsz jellegű ételek rotyogtak, és a kegyeleti napon mintegy ötszáz diák alkotott tűzgyűrűt a várnál.